Kisbabát
vársz?

Bővebben a klinikai vizsgálatról és az idegrendszeri fejlődési rendellenességekről

Czeizel professzor úr az Elevit készítményt tesztelte magyar várandós anyukákon. Két vizsgálatot végzett, melybe közel 10 000 terhességét tervező nő vizsgálati adatát értékelte. A vizsgálatban az Elevit készítményt a nők a tervezett terhesség előtt minimum 1 hónappal elkezdték szedni, majd folytatták a terhesség alatt (3 hónapig). A vizsgálat több helyszínen végezték. A vizsgálat első része kettős vak elrendezésű volt, melyben sem az anyukák, sem az orvosok-védőnők nem tudták, hogy az Elevitet, vagy egy C vitamint, 3 nyomelemet tartalmazó placebo tablettát szed a leendő várandós. A vizsgálati eredmény azt mutatta, hogy alig fordult elő idegrendszeri fejlődés rendellenesség az Elevitet szedő csoportban, ezért a vizsgálat kettős vak elrendezését megszüntették, és összehasonlító vizsgálatként folytatták a kutatást. A két vizsgálat eredménye: az Elevit 92%-kal csökkentette egyes idegrendszeri fejlődési rendellenességek (nyitott gerinc, agyhiány) előfordulását.

Az idegrendszeri fejlődési rendellenességekről

A fejlődési rendellenességek esetében sajnos jellemzően teljes javulás szinte soha nem érhető el. Az Elevit segítségével egyes idegrendszeri fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető.

Gyakoriság:

A központi idegrendszer fejlődési rendellenességei (idegcső záródási rendellenességek, agysérv, vízfejűség, kisfejűség, agy és arc komplex rendellenességei) a súlyos fejlődési rendellenességek jelentős hányadáért (mintegy 15%-áért) felelősek.
A központi idegrendszer legsúlyosabb rendellenességei az idegcső záródási rendellenességek. Magyarországon 1000 magzat-újszülött közül háromnál fordul elő ilyen fejlődési zavar.

Hogyan alakul ki az idegcső?

A magzatban a méhbe történő beágyazódás után a fogamzást követő 15. napon alakul ki az ideglemez. Két széle kiboltosodik, majd a redők egymás felé közelednek és záródnak, először középen majd innen haladva a két vég felé. Így jön létre a fogamzást követő 28. napra az idegcső, amelynek elülső-felső részéből lesz az agy, hátsó-alsó részéből a gerincvelő.

Melyek azok az idegcső záródási rendellenességek, és miért alakulnak ki?

Az idegcső záródási rendellenességek: az agy –és koponyahiány és a nyitott gerinc. Létrejöttükben genetikai hajlam és az ártó környezeti hatások együttese játszik szerepet. A gének hatása bizonyos fehérjéken, elsősorban enzimeken keresztül érvényesül, viszont ezeknek az enzimeknek a működése egyes vitaminoktól is függ. A genetikai hiba okozta lelassult enzimműködést egyes vitaminok megfelelő mennyisége ellensúlyozni képes.